A bélflóra, azaz a bélrendszerben élő bélbaktériumok összessége jelentős szerepet tölt be egészségünk szempontjából
A humán bélflóra bélbaktériumok és egyéb mikroorganizmusok széles spektrumát tartalmazza. Néhány évtizeddel ezelőtt a gyomor-bélrendszernek csak az emésztésben játszott fontos szerepével voltunk tisztában. Mára az is tudományosan bizonyított, hogy ezen felül immunitásunk kialakításában is lényeges szerepet tölt be.
Becslések szerint az immunsejtjeink akár 70-80 százaléka a belekben termelődik.
Ez nem meglepő, főleg akkor, ha figyelembe vesszük, hogy a nyelés révén a gyomor-bélrendszer a kórokozó mikroorganizmusok elsődleges belépési kapuja. Beleink naponta érintkeznek és akár telítődnek is külső mikroorganizmusokkal, például élesztőgombákkal, baktériumokkal és vírusokkal, amelyek veszélyeztethetik egészségünket.
A beleken belül található egy sejtréteg, amely határt, szakszóval „barriert” – képez a szervezet és az ártalmas mikroorganizmusok között. Ez a bélflóra. Ennek a sejtrétegnek az a szerepe, hogy átengedje a hasznos tápanyagokat, viszont megakadályozza a káros baktériumok, vírusok, gombák átjutását a vérkeringésbe. Ez a hámréteg tehát mindig „készenlétben áll”, figyeli a veszélyes potenciális kórokozókat. Mindeközben arra is ügyel, hogy ne akadályozza meg a szervezetünk számára fontos tápanyagok és mikroelemek átjutását a bélfalon, és/vagy ne semmisítse meg azokat. Amikor az immunrendszer túlzott mértékben reagál, autoimmun betegségek, például gyulladásos bélbetegségek kialakulása léphet fel. Ilyen öröklött autoimmun bélbetegség a például a gluténérzékenység vagy más néven cöliákia.
A jótékony baktériumok és az immunitás
A bélflóra jótékony baktériumai serkenthetik a határréteg védelmet, avval, hogy fokozzák a védő nyálkaréteg termelődését, valamint részt vesznek az immunválasz jelátviteli útvonalának szabályozásában is. A bél jótékony baktériumai további egészségvédő hatást is fejtenek ki avval, hogy a legfontosabb tápanyagokat a felhasználják a kórokozók elől. Így patogén baktériumok nem jutnak tápanyaghoz és nem lesznek képesek tovább szaporodni. A bélflóra sejtjei képesek az ártalmas baktériumok számára toxikus anyagokat termelni, így pusztítva el azokat.
