D-vitamin az élelmiszerekben
A D-vitamin fő táplálkozási forrásai közé tartoznak a zsíros halak, a halak mája, a halmáj olaj, a tojássárgája (4. táblázat), valamint a D-vitaminnal dúsított élelmiszerek, például a gabonakészítmények, tejkészítmények (5. táblázat).
Az élelmiszercímkéken feltüntetett ajánlott napi beviteli érték (RDA) százalékosan jelzi, hogy a felnőttek számára ajánlott napi vitamin és ásványi anyag beviteli referencia értékhez viszonyítva hány százalékot tartalmaz az adott termék.
2012. október 31-ét követően nem lehetnek jelen a piacon olyan élelmiszerek, melyek címkéjén feltüntetett tápanyagok (vitaminok és ásványi anyagok) nem a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496sz. előírásában foglalt ajánlott napi beviteli értékekhez – a D-vitamin esetében 5 μg (200 NE) – viszonyítottan adják meg azok mennyiségét.
4. táblázat. Élelmiszerek D-vitamin tartalma és ajánlott napi beviteli értéke (RDA)%
Élelmiszer100 g |
D-vitamin μg /100 g |
Ajánlott napi beviteli érték (RDA) %* |
Száraztészta, 4 tojásos |
0,04 |
0,8% |
Csiperke |
1,9 |
38% |
Vargánya |
2,1 |
42% |
Vaj |
1,5 |
30% |
Borjúhús |
4 |
80% |
Borjú-, marhamáj |
2,0 |
40% |
Csirkemáj |
1,3 |
26% |
Harcsa |
0,5 |
10% |
Kaviár (orosz) |
5,9 |
118% |
Lazac, konzerv |
10,0 |
200% |
Tőkehalfilé |
2,5 |
50% |
Tehéntej |
0,06 |
1% |
Aludttej, kefir, joghurt (zsíros) |
0,03 |
0,6% |
Tejföl |
0,3 |
6% |
Tejszínhab |
1,1 |
22% |
Tehéntúró, krémtúró (zsíros) |
0,09 |
1% |
Ementáli, Pannónia |
1,1 |
22% |
Tojás, egész |
24,0 |
480% |
Tojás, egész* |
2,0 |
40% |
Tojássárgája |
60,0 |
1200% |
Tojássárgája* |
5,4 |
108% |
Csukamáj, halolaj* |
250 |
5000% |
Hering, atlanti, főtt, szárított* |
5.4 |
108% |
Tonhal, olajos, konzerv* |
6.7 |
137% |
Anyatej kiegészítő tápszer por |
10 |
200% |
Folyékony tejpép |
1,7 |
34% |
Klinikai tápszerek |
1,1-3,3 |
22%-66% |
Forrás: Rodler I. (szerk.): Új Tápanyagtáblázat. Budapest, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 2005.
*USDA (Unites States Department of Agriculture) National Nutrient Database for Standard Reference. URL: www.nal.usda.gov/fnic/foodcomp/search
Dúsított élelmiszerek
A dúsított élelmiszerek olyan élelmiszerek, amelyekhez a feldolgozás során vitaminokat, ásványi anyagokat, vagy egyéb táplálkozás-élettanilag fontos anyagokat adtak abból a célból, hogy annak tápértékét, biológiai értékét növeljék, függetlenül attól, hogy az adott anyag az élelmiszerben eredendően megtalálható, vagy sem.
A dúsított élelmiszerekben a vitaminoknak és ásványi anyagoknak jelentős mennyiségben kelljelen lenni a termék 100 g-jában, vagy 100 ml-ében, illetve ha a napi adag ennél kevesebb, akkor a készítmény napi adagjában. A jelentős mennyiség a Magyar Élelmiszerkönyv 1-1-90/496 sz.előírásában az „RDA” táblázatban közölt értékek legalább 15 %-a.
5. táblázat. Dúsított élelmiszerek D-vitamin tartalma és ajánlott napi beviteli értéke (RDA)%
Élelmiszer |
D- vitaminμg/ 100 g |
Ajánlott napi beviteli érték(RDA) %* |
D-vitaminnal dúsított margarin |
7,5 |
150% |
D-vitaminnal dúsított reggeliző pelyhek |
3-8 |
60-160% |
D-vitaminnal dúsított joghurt |
0,75-2,1 |
15-42% |
D-vitaminnal dúsított tejdesszert |
1,25 |
25% |
D-vitaminnal dúsított tejes italok |
2,5 |
50% |
A D-vitamin fő táplálkozási forrásai közé tartozik a zsíros halak, a halak mája, a halmáj olaj, a tojássárgája, és a dúsított élelmiszerek…
D-vitamin kiegészítés gyógyszerekkel, étrend-kiegészítőkkel
A vitamin, ásványi anyag kiegészítést egyénre szabottan kell alkalmazni. A D-vitaminpótlás esetén figyelembe kell venni az életkort, az egészségi állapotot, a gyógyszer kölcsönhatásokat, az évszakot, a szabadban töltött időt, a lakóhelyet, a táplálkozási tényezőket, stb.
A D-vitamint tartalmazó étrend-kiegészítők egy vagy több ásványi anyaggal (pl. kalciummal, magnéziummal), vitaminnal (pl. A-vitaminnal) vagy egyéb anyaggal (pl. taurin) kombinálva jelentek meg a piacon. Választhatunk tablettát, kapszulát, rágótablettát, pezsgőtablettát, cseppet és különböző D-vitamin dózisú étrend-kiegészítőket (200 NE-2000 NE). Egészséges ember számára a legtöbb étrend-kiegészítő a felhasználási előírások követése mellett önmagában nem jelent nagy kockázatot, de a nagy dózisú D-vitamin-készítmények csak receptre válthatók ki.
Fontos, hogy ha étrend-kiegészítőt hívunk segítségül a betegség elkerülésére, mindigmegbízható, pontosan meghatározott dózisú, jó minőségű terméket válasszunk.
D-vitamin felső határa, túladagolás
Az amerikai IOM és az Európai Élelmiszerbiztonsági Hivatal (EFSA) a tolerálható érték felső határát (UL érték) felnőtteknél (beleértve a várandós és szoptató nőket) és 11 év felett 100 μg- ban (4000 NE) maximálta. Az EFSA 1-10 éves korig 50 μg-ban (2000 NE), csecsemőknél 25 μg- ban (1000 NE), az IOM 4-8 éves korig 75 μg-ban (3000 NE), 1-3 éves korig 63 μg-ban (2520 NE), 6-12 hónaposoknál 38 μg-ban (1520 NE), 0-6 hónaposoknál 25 μg-ban (1000 NE)állapította meg a D-vitamin bevitel felső határát.
A fenti értékek megegyeznek a magyar konszenzusban foglalt korcsoportonként biztonságosan bevihető mennyiség egy napra eső felső határával. A D-vitamin túladagolása napfénnyel vagy táplálkozással nem, csakis mesterséges készítményekkel, étrend-kiegészítőkkel lehetséges. Erre nagyon kevés példa van, hiszen a népesség zöme nagyon D-vitamin szegény életmódot folytat. A túladagolás tünetei közé tartozik az izomgyengeség, gyomor-bélrendszeri panaszok (hányinger, székrekedés, hasmenés), gyakori, illetve éjszakai vizelési inger, stb. Súlyos mértékű túladagolás esetén a csontok kalcium-tartalma csökken, a vérerekben és a vesében meszes lerakódások alakulhatnak ki.
Kinek kell odafigyelni a megfelelő D-vitamin bevitelre?
Egészséges embereknél megfelelő életmóddal és kiegyensúlyozott, változatos (bőséges D- vitamint tartalmazó) táplálkozással, ésszerű napozással, a téli-tavaszi hónapokban D-vitamin-kiegészítéssel megelőzhető a D-vitamin hiány kialakulása.
Számos betegséget: rachitis, csontritkulás, csontlágyulás, csonttörés, cukorbetegség, rosszindulatú daganatok, autoimmun-, szív- és érrendszeri-, központi idegrendszer megbetegedések, fertőzéseket hoztak kapcsolatba a D-vitamin hiánnyal, amelyekben szükségessé válhat a D-vitamin kiegészítés.
Forrás: Magyar Dietetikusok Országos Szövetsége- Táplálkozási Akadémia Hírlevél