B- vitamin kisokos

Az emberi szervezetnek mindenféle vitaminra szüksége van. Sok szó esik mostanában a B –vitaminok fontosságáról.

Nézzük is át – melyik B, mire való:

B1-vitamin- (THIAMIN) 

Fő feladata a szénhidrát-anyagcserében résztvevő enzimek működésének segítése, emellett pedig támogatja az idegrendszer működését, ezenkívül hasznos a cukorbetegségekhez társuló idegproblémák kezelésére. Ezen kívül segít megakadályozni, hogy a szervezetünk számára mérgező anyagcsere-termékek felhalmozódjanak, és károsítsák a szívet és az idegrendszert. Legnagyobb mennyiségben a sertéshús tartalmazza, de bevihető gabonamagvakkal vagy olajos magvakkal is. A thiamin savas közegben szívódik fel a legjobban, így érdemes étkezés közben bevenni.

Legjobb források: sovány sertéshús, teljes kiőrlésű gabonakészítmények, babfélék és olajos magvak.

B2-vitamin – (RIBOFLAVIN)

A riboflavin fontos szerepet játszik számos anyagcsere folyamatban, a pajzsmirigy működésében, vassal együtt szedve növeli a vörösvérsejtek számát. Különböző sérülések és égési sebek gyógyulásakor a szervezetnek nagyobb mennyiségben van rá szüksége, továbbá hasznos lehet a szürke hályog megelőzésében vagy késleltetésében.
Segít szervezetünknek a fehérjékből felszabadítani az energiákat, valamint nagy szükség van rá a B6-vitamin és a B3-vitamin működéséhez. A napi bevitelről mindenképpen gondoskodnunk kell, mivel ebből a vitaminból a szervezet csak korlátozott mennyiséget tud tárolni.
Migrénes rohamok során, szürke hályog esetében, rosaceás bőrelváltozásokban is hatásosnak bizonyult.

Hiánya esetén a következő jelek léphetnek fel: tipikus tünet, amikor a szájszél berepedezik, szemszárasság, folyamatos indokolatlan könnyezés.

B2- vitamin forrás a tej, a sajtok, a joghurt, a marhahús, a máj, bármilyen hal, az avokádó és a tojás.

B3- vitamin (NIACIN)

Két enzim működéséhez van rá szükség, melyek a sejtek energiatermelő folyamataiban vesznek részt. Szükség van rájuk az ingerületátvivő anyagok előállításához, valamint segít az emésztőrendszer és a bőr egészségének megőrzésében. Olyan enzimeket aktivál, amelyek a szénhidrátok, zsírok és fehérjék anyagcseréjéhez szükségesek. Fontos szerepet játszik a méregtelenítésben, a koleszterin és a nemi hormonok képződésében. Értágító szerepe van!

Legfőbb forrásai: sovány hús, szárnyas, hüvelyesek, burgonya, kemény héjú gyümölcsök

Hiánytünetei: kimerültség, levertség, a bőr elszíneződése napfény hatására, nyelv és bőrgyulladás, hasmenés, súlyos esetben szellemi leépülés

B5-vitamin – (PANTOTÉNSAV)

A pantoténsav alkalmas az idegrendszer védelmére, segíti a szénhidrátok, zsírok és fehérjék jobb hasznosulását, illetve migrén, krónikus fáradtság és a dohányzásról való leszokásban lehet segítségünkre. Egy olyan koenzim összetevője, mely nagyon fontos ahhoz, hogy a sejtjeink energiát nyerjenek a táplálékból. Emellett nélkülözhetetlen a koleszterin, egyes zsírok, és a vörösvérsejtek képződéséhez. Támogatja az immunrendszert, lassítja a sejtek öregedését, jó hatással van a depresszióra, javítja a koncentrációt, jó hatással van a bőrre és a hajra, pattanások kezelésére, normális testnövekedésre.

Hiánya ritkán érzékelhető, inkább egyes betegségekhez társul- ilyen pl. cukorbetegség során, tartós antibiotikum szedés során, stresszes állapotokban, felszívódási problémákkal járó betegségek. Fáradság jelentkezik, bőr –és hajproblémák, bélrendszeri tünetek, kéz-és láb zsibbadás, alvászavar.

A B5-vitamin legfőbb forrása a hal, baromfi, a tojás (tojássárgája), a máj, az élesztő, a brokkoli, illetve a joghurt és a hüvelyesek.

PIRIDOXIN (B6-VITAMIN)

A B6-vitamin az egyik legtöbb feladatot ellátó vitamin, részt vesz a vörösvérsejtek képzésében, az fehérjeszintézisben és ingerületátvivő anyagok – pl. a szerotonin – szintézisében, tovább segít felszabadítani az elraktározott energiát.
Különböző problémákat lehet vele kezelni, lehet pl. szív- és érrendszeri elváltozások esetén használni, hatékonyan enyhíti a depresszió tüneteit, az álmatlanságot, asztmás rohamokat, a premenstruációs szindróma tüneteit és alkalmas az alagút-szindróma kezelésére.
Az adagolást itt is az adott probléma határozza meg, premenstruációs szindróma esetén a napi adag 50-100mg között mozog, de bármennyit is szedünk belőle, érdemes két részre elosztani, egy reggeli és egy esti adagra (az estit jobb közvetlenül lefekvés előtt bevenni).
Súlyos alagút-szindróma esetén naponta legalább kétszer, de maximum háromszor 50mg javasolt. Asztma esetén naponta kétszer 25-50mg tanácsos, de mindenképpen egyeztetni kell előtte a kezelőorvossal!

Bizonyos mennyiségű B6-vitamin bevitele várandósság esetén hasznos lehet azoknál a nőknél, akik reggeli hányingerrel vagy hányással küzdenek, de mindenképpen ajánlatos előbb az orvosukkal konzultálniuk erről. Az ajánlott napi maximális mennyiség biztonsággal szedhető, viszont nincs adat arra vonatkozóan, hogy nagyobb mennyiségű B6-vitamin hogyan befolyásolja a magzat fejlődését.

Vérszegénységben vassal együtt szedve kis mennyiségben is javítja a vörösvérsejtek képződését.

A B6-vitamin felszívódása akkor a legjobb, ha nem veszünk be belőle 100mg-nál többet egy nap, illetve ez az az adag, amit hosszú távon is biztonságosan alkalmazható.

Ha mégsem tabletta formájában szeretnénk hozzájutni a piridoxinhoz, akkor az alábbi ételeket érdemes fogyasztani: halak, szárnyasok, csicseriborsó, avokádó, burgonya és banán.

BIOTIN (B7-VITAMIN)

A biotinról manapság egyre többen tudják, hogy jó haj- és körömerősítő, azt azonban már kevesebben, hogy ugyanilyen hasznos lehet cukorbetegségben is.

Kifejezett biotinhiány viszonylag ritkán alakul ki, mivel a táplálékaink nagy része tartalmaz annyi biotint, ami fedezi a napi igényt, azonban, ha gyengülnek a körmeink vagy töredeznek a hajszálaink, akkor megfontolandó a biotin fokozott bevitele.

Haj- és körömerősítésre a napi ajánlott mennyiség 1000mcg, cukorbetegségben, a sejtek inzulin iránti érzékenységét növelendő lehet nagyobb mennyiségben is szedni, erről azonban feltétlenül tájékozódjon kezelőorvosánál!

A biotin egyébként megtalálható a szójában, hüvelyesekben, a májban, a diófélékben, a rizsben és az árpában.

A B12 vitamin kémiai elnevezése cyanokobalamin – melynek biológiailag aktív, jól felszívódó formája a metilkobalamin.

Részt vesz létfontosságú anyagcsere folyamatokban, az immunrendszer-, az idegrendszer-, valamint a vörös vérsejtek normál működésében és a normál koleszterinszint kialakításában.

B12 vitamin előfordulása:

• B12 vitamin természetes formájában állati eredetű élelmiszerekben fordul elő:
• Hús és húsból készült ételek
• Máj (különösen magas B12 tartalmú)
• Tojás
• Tej és tejtermékek
• Halak, halból készült termékek
• Élesztő

B12 vitamin hiánya

B12 vitamin gyakorlatilag nincs a növényekben, ezért hiánya szigorú vegetáriánus és különösen vegán étrendet folytatók körében egyre gyakrabban fordul elő.
A vegyes táplálkozás mellett kialakuló hiány leggyakoribb oka felszívódási zavar.

Terhesség és szoptatás: magzat és csecsemő megnövekedett igénye miatt vitaminhiány léphet fel.

Dohányzás: más B-vitaminok mellett a B12 hiányát is okozza.

Magas kálium tartalmú étrend kiegészítők / gyógyszerek, antibiotikumok, fogamzásgátlók, savcsökkentők (H2 receptor blokkolók, protonpumpa gátlók) használata esetén is kialakulhat B12 hiány.

Megfigyelések szerint a kor előre haladtával a B12 felszívódás romlik, ezért egyes becslések szerint az idősek 30-40%-a B12 vitaminhiányban szenved.